….
„Munkával kapcsolatos személyi jövedelemadó és járulékváltozások
Jövőre jelentősen átalakul a cafetéria rendszer, radikálisan csökken a kedvezményes munkáltatói adóteher, vagy éppen adómentesség mellett adható juttatások köre. A változásokat az alábbi táblázatban mutatjuk be:
|
A 2019-es új szabályok szerinti cafeteria terhek |
Béren kívüli juttatások 34,5% (15% szja + 19,5% szochó adó)
|
Egyes meghatározott juttatások 40,71% (1,18*(15% szja + 19,5% szochó adó))
|
Adómentes juttatások |
| 2018-ről megmaradók |
SZÉP kártya juttatás: szálláshely (225 ezer Ft), vendéglátás (150 ezer Ft), szabadidő (75 ezer Ft). Átcsoportosítási lehetőség nélkül. A rekreációs keretösszeg változatlan: költségvetési szerv munkáltatónál 200 ezer Ft, más munkáltató esetében 450 ezer Ft. |
a hivatali üzleti utazás, céges telefon magáncélú használata, célzott támogatás az önkéntes biztosító pénztárba, szakképző iskolai tanuló, szakmai gyakorlatos vagy duális hallgató juttatása, reprezentáció és üzleti ajándék, csekély értékű ajándék évi egy alkalommal, és a keretösszegen felüli béren kívüli juttatások. |
óvodai, bölcsődei ellátás támogatása sportrendezvényre és kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépők/bérletek – új korlát: külön-külön max. a minimálbér értékében, |
| 2019-ben már munkabérként adózó kategóriák | évi 100 ezer forintig adható készpénz- cafetéria |
iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba (nyugdíjpénztárba/egészségpénztárba) fizetett munkáltatói hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány. Megszűnik a belső szabályzat alapján adott juttatások rugalmassága. |
a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a munkáltató által fizetett kockázati biztosítás, a diákhitel törlesztéséhez adott támogatás |
Az adózás rendjéről szóló törvény egységesíti a személyi jövedelemadó bevallási határidőt, ezentúl a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyeknek is az adóévet követő év május 20-ig kell bevallaniuk és megfizetniük a személyi jövedelemadót, a jelenlegi február 25-i határidő helyett. Új szolgáltatásként az adóhatóság 2018. évre vonatkozóan az egyéni vállalkozóknak is elkészíti az adóbevallási tervezetet.
2019. január 1-től új jogszabály rendelkezik és összevonja a jelenleg két külön törvényben szabályozott szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel egyidejűleg pedig hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény. A szociális hozzájárulási adó így egykulcsos lesz, mértéke 2019 januárjától is marad 19,5%, csökkenés csak jövő év közepétől várható.
A szocho alapját képezi majd: a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem (pl. munkabérek), a tanulószerződés alapján kifizetett díj, az ösztöndíj, továbbá a külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem. A továbbiakban szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek után is, mint a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereség és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után is. Ez azt is jelenti, hogy a korábban 14%-os eho fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek terhe 2019-ben mintegy 5,5%-kal növekszik.
A magánszemélyekre vonatkozó 450.000 Ft-os egészségügyi hozzájárulási korlát is megszűnik, helyette a szociális hozzájárulási adót az alapjául szolgáló jövedelmek után maximum a mindenkori minimálbér 24-szereséig kell megfizetni (a 2018-ban érvényes szabályok alapján az éves szocho alap 3.312.000 Ft, míg az adó összeg 645.840 Ft lenne).
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is jelentősen módosul. Egyes kedvezmény típusok összevonásra kerülnek már érvényben lévő kedvezményekkel, mások megszűnnek. Új elemként jelennek meg a kutató-fejlesztők, valamint az állami szférát elhagyó 60 év feletti munkavállalók utáni kedvezmények.
A TB törvény módosításai mentesítik a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát a biztosítási kötelezettség alól. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkavállaló e jogviszonyát tekintve nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettség sem terheli, ugyanakkor pedig nem lesz jogosult a baleseti ellátásra.
A nemzetközileg mobil munkavállalók kapcsán – akik munkájukat egyik országból a másikba áttelepülve végzik – érdemes a következő változásokra felhívni a figyelmet. 2019. január 1-jétől járulékalapot képez a korábbi hazai biztosítási időszakra tekintettel kapott jövedelem, függetlenül attól, hogy a kifizetés már olyan időszakban történik, amikor az adózó Magyarországon már nem biztosított. Ezzel összhangban, azon a jövedelmen pedig, amelyet az adózó a magyarországi biztosítási ideje alatt, de olyan időszakra tekintettel kap, ami alatt még nem volt Magyarországon biztosított, nem kell Magyarországon megfizetni a járulékokat.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 forintról 7.500 forintra nő.”
….
