Jövőre komoly átrendeződés jöhet a cafeteriában: várhatóan kevesebb munkaadó kínálja az eddig igen népszerű nyugdíjpénztári befizetést, ugyanakkor sok helyen felválthatja ezt a béren kívüli készpénzjuttatás. Pluszpénzhez juthat azonban az a munkavállaló, aki ilyen esetben nem függeszti fel az előtakarékosságot, hanem egyéni befizetésre vált. Hasonló a helyzet az egészségpénztáraknál, ahol ráadásul egy adómentes alternatívát is kínál a rendszer.

Komoly érvágást jelent az öngondoskodásnak a cafeteriát érintő 2016-os adómódosítás: jövőre ugyanis a munkaadók önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetései kikerülnek a kedvezményes – eddig 34,51 százalékos – adókulcs alól, így már a legfelső, jelenleg 49,98 százalékos sávba tartoznak majd (a változások miatt, várhatóan „csak” 49,56 százalékos lesz ez a közteher 2017-től).

A kedvezőtlen változások éppen a „csúcson” érik a vagyonkezelőket: az idei év első kilenc hónapjában az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összvagyona 1121 milliárd forintra rúgott – ez éves összevetésben 7,5 százalékos növekedést jelent. Szintén jól szerepeltek az egészségpénztárak: összvagyonuk szeptember végén 47,5 milliárd forintot tett ki, ami az idei második negyedévhez képest 8,6 százalékos növekedés. A szövetség az idei év végére rekordbefizetésre számít.

Hanyagolni fogják – kérdés mennyien

Nagy bizonytalanság jön jövőre, hiszen az arányokat nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása, amelynek jelentős része cafeteria alapú. Összeomlás ugyan nem fenyeget, ám az ÖPOSZ előzetes felmérése szerint a számlatulajdonos munkavállalók 17 százaléka egyáltalán nem pótolná befizetéseit, amennyiben ez a cafeteriaelem a nagyobb adóteher miatt kiesik.

Márpedig a CafeteriaTrend, több mint 200 munkaadó körében végzett felmérése szerint nyugdíjpénztári befizetéseknél jövőre 11-ről 24 százalékra nő azon cégek aránya, amelyeknél nem lesz elérhető ez a lehetőség a juttatási palettán. Hasonló képet mutat az egészségpénztári hozzájárulás munkáltatói megítélése is: az idei 37-ről 48 százalékra nőhet azon cégek aránya, amelyeknél jövőre a tervek szerint nem szerepel majd ez a juttatás a kínálatban. A munkáltatói befizetések elapadásával ugyanakkor az egyéni befizetések is csökkenhetnek, ám jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy ténylegesen mekkora lesz majd a visszaesés.

Az a cég jár el felelősen, amely a cafeteria terhére legalább a nyugdíjpénztári keretet meghagyja, mint választható elemet. Ez a legtöbbször bruttó cafeteriaként jelenik meg, ami sajnos azt jelenti, hogy, ha a dolgozó ezt választja, akkor jövőre – a magasabb adóteher miatt – ugyanakkora ráfordítás mellet kevesebb összeg érkezhet majd a számlájára – magyarázta a Napi.hu-nak Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője.

Zsebpénz, vagy nyugdíj?

Előretörhet viszont az újdonságként bevezetett készpénz-cafeteria, amely évente 100 ezer forintig adható majd a kedvezményes, 34,51 százalékos adókulcs mellett (ezt várhatóan 34,22 százalékra szállítják le hamarosan). Már most körvonalazható, hogy számos cég átáll erre a megoldásra – egyebek mellett az étkezési utalványok, illetve az öngondoskodás rovására.

A szakmai szervezetek ugyanakkor bírálják ezt az új elemet, hiszen az napi kiadásként felélve nem támogat speciális munkáltatói célokat és nyugdíjalapot sem képez. Sokat számít azonban a dolgozók tudatossága, hiszen lehetőség van arra, hogy eme juttatás önkéntes pénztári befizetésként hasznosuljon, ami okos döntés lehet, hiszen az egyéni befizetés kedvezménnyel jár a vállalati utalásokkal szemben.

Az év végéig teljesített egyéni befizetések előnye, hogy 20 százalék, akár 150 ezer forintnyi adó-visszatérítés igényelhető utánuk. Feltéve tehát, hogy egy dolgozó évi 100 ezer forintnyi készpénz-cafeteriát kap és azt nem elkölti, hanem nyugdíj előtakarékosságra fordítja, akkor éves szinten 20 ezer forint többlettel számolhat a munkaadói befizetésekhez képest.

Nemzetközi összehasonlításban ugyan csekély ez a pluszpénz, ám ha a legutóbbi statisztikából indulunk ki, mely szerint idehaza az egy pénztártagra jutó nyugdíjvagyon 1,06 millió forintot tesz ki, akkor igenis számít, ha a megtakarító a kevésért is lehajol. Bizakodásra ad okot, hogy az ÖPOSZ lobbizik a kormányzatnál, hogy a jelenlegi 20 százalék helyett 30 százalékos adó-visszatérítés járjon a megtakarítások után.

Az a munkavállaló, aki viszont úgy dönt, végleg befagyasztja nyugdíjbefizetéseit, csak abban az esetben férhet hozzá megtakarításaihoz, ha a számlanyitás óta már legalább tíz év telt el, ám még ekkor is jelentős szja- és eho-teher mellett veheti fel félretett pénzét. Aki viszont kivár, jelentős adóelőnyhöz juthat, hiszen tíz év után a befizetések közteher-tartalma évről évre csökken, míg a nyugdíjba vonulás idején a megtakarítás már teljesen adómentesen vehető fel.

Egészségmegőrzés: még kevesebben tarthatnak ki

E kedvezmények vonatkoznak az önkéntes egészségpénztárakra is, így az előnyök esetükben is visszatartó erővel bírhatnak. Az itt szunnyadó megtakarítások súlya azonban sokkal kisebb, mint a nyugdíjcélúaké: az egy főre jutó vagyon mindössze 56 ezer forintra tehető.

A kedvezőtlen adóváltozások miatt a munkáltatóknak alternatívát kínálhat az úgynevezett kockázati biztosítás, amely egyébként nem újdonság, csak sokkal kevésbé volt elterjedt az egészségkasszákhoz képest – hívta fel a figyelmet Fata László. Ezzel a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig adómentesen köthet olyan élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást, amely után a dolgozó probléma esetén kifizetést vagy magán-egészségügyi szolgáltatást kaphat, ugyancsak köztehermentesen. A kockázatközösség ráadásul annyiban is előnyt jelent a pénztárakhoz képest, hogy nem csak a felhalmozott összeg erejéig lehet általa szolgáltatást vásárolni: az a személy, aki súlyosabb problémával szembesül, akár nagyobb összegben is részesülhet, mint amennyit befizettek utána.

Nem lesz viszont kedvezőbb alternatíva a munkáltatók által biztosított egészségügyi ellátás, a napokban ugyanis kiderült, hogy a kormányzat ezt csak tévedésből hagyta benne az adómentes juttatásokról szóló javaslatban.

Ennek ellenére további átrendeződés jöhet a cafeteriapalettán az egészségcélú juttatásoknál, hiszen a szolgáltatások nagy része szintén az 50 százalék körüli sávban adózik majd. Izgalmas kérdés, hogy a jövőben a munkáltatók miként döntenek, hiszen az egészségkasszákhoz hasonló feltételekkel kínálhatnak például rendszeres gyógyszer-, vagy vitamincsomagot, gyógytorna-kezelést vagy épp rekreációs üdülést dolgozóiknak – állapította meg Fata László.