Végrehajtói letiltás és levonás munkabérből
Végrehajtói letiltás és levonás munkabérből: Ismerd meg a Munka Törvénykönyvének (Mt.) lényeges rendelkezéseit a munkabér levonásáról és végrehajtásáról! Olvasd el, hogyan védi a Mt. a munkavállalók munkabérét, és tájékozódj a levonási szabályokról, valamint a munkáltatói felelősségről a végrehajtási folyamat során. Fedezd fel a korlátozásokat, mentességeket és fontos tudnivalókat ezen a területen, amelyek kulcsfontosságúak mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.
A munkabér védelme
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkabér védelme érdekében meghatározza, hogy a munkáltató a munkavállaló részére a munkabérét köteles kifizetni akkor is, ha a munkavállalóval szemben anyagi igényt kíván támasztani. A munkabérből a munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással. Levonásnak a munkabérből pedig akkor van helye, ha az jogszabály alapján, a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható hatósági vagy bírósági határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig a munkáltató követelésének kielégítése érdekében, a munkavállaló hozzájárulása alapján vagy előlegnyújtásból eredő követelés kielégítése céljából történik.
Levonások és végrehajtás a munkabér kifizetésével kapcsolatban
A végrehajtói letiltás során a tartozás az adós munkabéréből letiltásra kerül, amennyiben a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül az nem kerül megfizetésre. A részletes szabályokról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezik.
A levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A levonást tehát a nettó munkabérből lehet teljesíteni a levonásmentes munkabérrészig.
Levonási szabályok
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb az 50%-áig terjedhet, amennyiben a követelés tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés vagy jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
A nettó munkabérből általában legfeljebb 33 %-ot lehet levonni. Vannak azonban kivételek, amikor legfeljebb 50 % is levonásra kerülhet.
Végrehajtási folyamat
A másik kivételes eset, amennyiben az adóssal szemben több követelés is fennáll és így több letiltást kell végrehajtani.
Több letiltás esetében a törvény a letiltások sorrendjét is meghatározza– a követelések jogcímét alapul véve –, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést.
Így elsőként a gyermektartásdíj, majd azt követően sorrendben a jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény, a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, egyéb követelés, a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság kerülhet letiltásra.
Mentességek és korlátozások
A végrehajtási törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot. A munkavállalónak ezt az összeget a megélhetése érdekében meg kell kapnia.
Kivételt azonban ez alól is meghatároz a törvény, mely szerint ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Így, ha ilyen jogcímen kerül levonás a munkabérből, a munkavállaló jogszerűen kaphat akár 60 ezer forintnál kevesebb munkabért is.
A munkáltató felelőssége
A levonásmentes munkabérrész mellett a törvény korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható jövedelem mértéket is meghatároz. A levont tartozás után fennmaradó munkabér 200 ezer forint feletti része teljes mértékben a tartozás kielégítésére fordítható.
Bár a törvény feltételes módban fogalmaz, ez nem jelent választási lehetőséget a munkáltatók részére, a szabályok betartásáért felelősséggel tartoznak. A törvény előírja a munkáltató helytállását, ami alapján a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén.
Az L-SOFT segít a helyes döntéshozásban!
Sokszor kérdezik, miért szakértő az L-SOFT programcsaládja, a PIRAMIS™?
A válaszunk egyszerű : beépített automatizmusok. A PIRAMIS™ helyzetérzékeny beépített automatizmusokkal támogatja a felhasználót a mindennapi munkavégzés során. Vezetőként és munkavállalóként is bárhol. bármikor hozzá férhetsz munkaügyeidhez, kimutatásaidhoz, web alapú moduljainkkal, mindezt papírmentesen!
Kidolgoztuk és működtetjük azokat az egyedi munkafolyamatokat, melyek garantálják projektjeid nyomonkövethetőségét és folytonosságát. Támogatnak minket a vállalatirányítás és döntéshozás folyamatában a digitalizáció és ESG jegyében!
