A négynapos munkahetet bevezető cégeknél annyira meggyőzőek az eredmények, hogy könnyen lehet: hamarosan alapvetés lesz, ami egyelőre csak bátor próbálkozásnak tűnik. Izlandon már olyan rég foglalkoznak a témával, hogy mára a munkavállalók 90 százaléka valamilyen módon csökkentett munkaórában dolgozik, Skócia és Spanyolország állami programmal karolta fel a módszer bevezetésének kezdeti nehézségeit, az USA-ban pedig már törvényjavaslatnál járnak.
A japán Panasonic eddig az Amerikával is vetekedő munkatempójával és hajcsárkultúrájával szerzett magának hírnevet, de a világ egyik legkompetitívebb cégeként, most bejelentették, hogy bevezetik a négynapos munkahét lehetőségét, hogy a munkavállalóik „önkénteskedhessenek, vállalhassanak másodállást, ha szükségük van rá, vagy egyszerűen csak lazíthassanak”, írta meg a Forbes.com.
Ezzel persze épp magukhoz szeretnék csalogatni a képzett munkaerőt, és bíznak abban, hogy a lépés növelni fogja a hatékonyságot és az elégedettséget az alkalmazottaik körében.
Hogy mennyire forradalmi ez a lépés, jól mutatja, hogy Japánban a cégek kevesebb mint 8 százaléka ad kettőnél több szabadnapot egy héten.
A japán Microsoft már korábban is kacérkodott a négynapos hét gondolatával: egy 2019-es programban 2300 alkalmazottjuknak adták meg a lehetőséget, hogy úgy alakítsák ki a munkarendjüket, ahogy azt az életkörülményeik megkívánják. A vezetőség ezután monitorozta a hatékonyság és a morál változásait. Az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazottak jobban érezték magukat a munkahelyen,
a hatékonyságuk pedig 40 százalékkal nőtt.
Persze a morál méréséhez használt önbevallásos módszer nem ad bomba biztos eredményeket: számításba kell venni azt is, hogyha a négynapos munkahét alapvetéssé válik, lehet, hogy nem lesz olyan jó hatással az emberek kedvére, mint amikor egy üdítő meglepetésként fejti ki hatását.
A teljes cikket a forbes.hu kapcsolódó oldalán olvashatja el…
Szívesen böngészne még? A figyelmébe ajánljuk:
Bérszámfejtés outsource szolgáltatásunk PIRAMIS bérügyviteli HR szoftverekkel
