Jelentős változások lesznek jövőre a béren kívüli juttatásokban. Jön a kedvezőbb adózású készpénz, bővül az adómentes elemek köre, egy sor más juttatás adóterhe viszont emelkedik. Hogyan lehet ebből a maximumot kihozni? Fata László cafeteria szakértő, a Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás bérek és juttatások területének felelős szakértője válaszol.

Két hónapja még a cafeteria teljes készpénzesítéséről nyilatkoztak kormányzati körökben. Nem félt attól, hogy megszűnik a szakmája, mert így már nem lesz szükség cafeteria szakértőre?

Egyáltalán nem tartottam ettől. A cafeteria ugyanis csak egy eszköz a sok közül a munkavállalói elégedettség eléréséhez. Azt gondolom, hogy a munkáltatók az adózási környezettől függetlenül mindig használnak majd a bér mellett különféle juttatásokat. A munkám egyébként a cafeteria mellett ösztönzőrendszerek kiépítéséből, fejlesztéséből is áll. Arra számítottam, hogy nagy átalakulások várhatóak és ez jó alkalom arra, hogy a cégek céltudatosan felülvizsgálják eddigi gyakorlatukat, ehhez pedig gyakran szükség van külső tanácsadókra.

Mennyire tartja nagy átalakításnak a parlament által június 7-én elfogadott új rendszert?

Jelentősek a változások. A legnagyobb újdonság, hogy a 34,51 százalékkal adózó béren kívüli juttatások között 2017-ben megjelenik a készpénz évi 100 ezer forintig.

Emellett ebben a körben maradnak a Széchenyi Pihenőkártya ismert alszámlái, a vendéglátás, a szállás és a szabadidős szolgáltatások. E cafeteriaelemeknél a közszférában 200 ezer, a versenyszférában pedig 450 ezer forint lesz a kedvezményes határ. 2017 slágerei érzésem szerint az adómentes juttatások lehetnek, melyek köre bővülni fog. Bekerül a mobilitási célú lakhatási támogatás, ami öt évig adható, a különböző egészségügyi szolgáltatások és a bölcsődei mellett már az óvodai ellátások térítése is.

Melyek a vesztes elemek?

Kevésbé lehetnek vonzóak azok a juttatások, melyek idén 34,51 százalékkal adóztak, de jövőre kikerülnek ebből a körből és a 49,98 százalék közterhet kell fizetni utánuk. Ilyen például a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés vagy a nyugdíjpénztári, egészségpénztári befizetések. De még mindig csak közel fele az adóterhe ezeknek, mintha adókedvezmények nélkül bérként fizetné ki a munkaadó.

Van olyan juttatás, amelynek viszonylag magas az adója, mégis kedvelt?

A cafeteria rendszerek gyakori eleme az ajándékutalvány, amely az ország sok pontján felhasználható tetszés szerinti termékkörökre. A 49,98 százalék adóteher ellenére sokan használják.

Milyen hatással lehet ez változás a munkaadók cafeteria rendszereire?

A tervezéskor érdemes egy lépést hátrébb lépni és bármilyen rendszer kidolgozása előtt az alapkérdést feltenni: „Mi a célja annak, hogy ilyen juttatásokat adok?”. Ha az, hogy minél kevesebb pénzből minél több értéket adjunk a dolgozóknak, akkor az adókulcsok és a felhasználhatóság döntenek. Ha viszont valami más is, akkor már nem biztos, hogy a legkevesebbet adózó elem a legjobb megoldás.

Mi lehet ez a más cél?

Bármi, ami a munkaadó számára fontos. Ha például az egészségmegőrzés, a fittség, akkor a magán egészségbiztosítás, a fitnessbérlet lehet jó választás. Ha a kulcsemberek megtartása egy vidéki, kevésbé vonzó telephelyen, akkor a lakásvásárlás támogatása, a mobilitási célú lakhatási támogatás segíthet, ráadásul mindkettő adómentes.

Milyen trendekkel találkozott a vállalati világban?

Egyre több az olyan megoldás, ami a dolgozó munka-magánélet egyensúlyának kialakítását segíti, ami nem csupán a dolgozót, hanem családi igényeit célozza.

A Citibanknál tavaly nyári gyermekmegőrzőt szerveztek az iroda falain belül. A GE-nél gyermekbarát irodát lehet foglalni egy-egy napra, ahol szükség esetén a gyermekükkel együtt dolgozhattak a szülők. A dolgozói megtartást, a kiemelt elbánást erősítheti a magán egészségbiztosítás. Betegség esetén a munkavállaló azt érzi, gondoskodik róla a cég, és az állami ellátás helyett magánszolgáltatókhoz fordulhat, ahol nem kell várakozni, kiválóak a körülmények, komfortosan érzi magát.

Mi jobb: ha mindenkinek ugyanazt adjuk vagy mindenki szabadon összeválogathatja?

Ha van konkrét célunk – például a már említett egészségmegőrzés vagy pihenés – akkor az jobb, ha az arra vonatkozó elemeket a célzott dolgozói körnek adjuk. Ha választás tárgyává tesszük, akkor a hatás „felpuhulhat”, azaz nem mindenki ezt fogja választani. Persze jól működhet a szabadon választható és a vegyes rendszer is a cél függvényében. Az adatok azt mutatják, hogy a juttatások között erősödik a nem választható elemek súlya. Ezt azt is jelenti, hogy tudatosabban használják a munkaadók ezt az eszközt.

Miben javulhatnak még a munkaadók?

Munkaadói kommunikációban és kreativitásban. A kulturális és sportrendezvényre szóló utalványokat – vagy bármely általános juttatást – konkrétumokkal könnyen vonzóvá lehet tenni. Mennyivel jobban hangzik, ha a futball Eb-re vagy a Sziget nulladik napi Rihanna-koncertre szóló belépőt adunk, mintha csak „utalványokat” osztogatnánk. A közös programok ráadásul csapatépítésként is működhetnek. Aztán a munkatársak elmesélik az élményeket az ismerőseiknek így építve a munkáltatói brand-et.

Azt gondolom sok munkaadó szeretne olyan juttatásokat, amit a dolgozók külön megköszönnek, lelkesen osztják meg a közösségi oldalakon vagy éppen személyesen ismerőseikkel. Az ilyen élményszerű juttatások megvalósítása komoly kihívás lesz a következő években.

Milyen innovációt látott mostanság a szolgáltatók között?

Egyre jelentősebb a szolgáltatói oldalról az informatikai támogatás. Az elektronikus kártyák mellett évek óta léteznek például olyan mobil alkalmazások, melyekkel ellenőrizhetjük az egyenlegünket, elfogadóhelyeket.

Újszerű juttatási modell, amely irodán belül elintézhetővé teszi mindazt, amivel sokaknak munkaidő után kell bajlódniuk. A munkáltató speciális szolgáltatókkal könnyíti meg a magánéletben megszervezendő ügyeket, például ruhatisztítás, vasalás, autómosás, manikűr stb.

Béren kívüli juttatások adózása 2017-től
(Forrás: cafeteriatrend.hu)

 1.Adómentes

– Egészségügyi szolgáltatások
– Sportrendezvényre szóló belépő (felső limit nélkül)
– Kulturális belépő (évi 50 ezer forintig)
– Óvoda, bölcsőde (a költségek mértékéig)
– Mobilitás célú lakhatási támogatás (havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig)
– Lakáscélú támogatás (30% max. 5 millió Ft 5 évben)
– Kockázati biztosítás (pl. egészség) (havonta a minimálbér 30%-ig)

2. Cafeteria (34,51 százalékkal adózik)

– Készpénz kifizetés cafeteriában (évente 100 ezer Ft-ig)
– Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (évente 150 ezer Ft-ig)
– Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (évente 225 ezer Ft-ig)
– Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (évente 75 ezer Ft-ig)
Ezeknek együttes értékét is vizsgálni kell. Versenyszférában 450.000 Ft/év értékig áll rendelkezésre közszférában 200.000 Ft/év értékig a kedvező 34,51% mértékű közteher, felette 49,98% adó- és járulékteherrel kell számolni.

3. Egyes meghatározott juttatások (49,98 százalékkal adózik)

– Munkahelyi étkeztetés (felső limit nélkül)
– Iskolakezdési támogatás (felső limit nélkül)
– Erzsébet-utalvány (felső limit nélkül)
– Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (Havonta a minimálbér 50 százalékáig – a korlátlan kiadás kérdése még tisztázásra vár)
– Egészségpénztár, önsegélyező pénztár – hozzájárulás (Havonta a minimálbér 30 százalékáig – a korlátlan kiadás kérdése még tisztázásra vár)
– Ajándékutalvány (a szabályokat betartva korlátlanul)

Mekkora is a cafeteriapiac?
Közel 1,5 millió munkavállaló részesül cafeteriában. Az Objektív Kutatóintézet adatai szerint a munkáltatók 2015-ben mintegy 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, amely után közel 130 milliárd forint adót fizettek be. Az Erzsébet-utalvány és SZÉP-kártya együttes piaca a 2013. évi 200 milliárdról 2015-re már 240 milliárdra nőtt. A cafeteria szektor a kártyakibocsátókkal, az utalványforgalmazókkal, az egészség-, nyugdíj-, önsegélyező pénztárakkal, a tanácsadókkal a hazai GDP 1,5%-ának megfelelő pénzt mozgat meg évente. Fata László saját kutatásai szerint egy munkavállaló évi nettó 268 ezer forintos cafeteriakeretet használhat fel, a bruttó összeg pedig 360 ezer forint. „Ezen belül nincs bontásunk, de elmondható, hogy a nagyobb cégeknél nagyobb, a kisebbeknél kisebb arányban működik cafeteria rendszer.”